Toroczkai László Tiszaeszláron


A Magyar igazság és Élet Pártja elnöke és a Mi Hazánk Mozgalom elnöke parlamenti egyeztetése és a napokban aláírt európai parlamenti választásokra kötött együttműködési megállapodása után hét végén Toroczkai László Tiszaeszlárra látogatott. A Mi Hazánk Mozgalom elnökeként Toroczkai személyessé és bensőségessé tette a Nagy Tibor MIÉP elnökhöz fűződő kapcsolatát. A két polgármester-pártelnök közös tapasztalatokkal rendelkezik a végvárként működő kistelepülések működtetésében, megmaradásában, gyarapodásában.


Nagy Tibor tiszaeszlári polgármesterként büszkén számolt be az épülő idősotthonról, melyet nem európai forrásból, hanem saját erőből építenek. Polgármestersége alatt Tiszaeszláron látványos eredmények születtek, a falu megtartó ereje növekedett. Népi majorként működtetve a faluvezetés sokaknak tud munkát adni a varró- és gallyfeldolgozó üzemben, a település tisztaságot védő közterületi- és közmunkák során. Tiszaeszláron nincs cigánykérdés, noha Északkelet-Magyarország legsúlyosabb demográfiai bombája ott is ketyeg. A cigányság munkára van fogva, támogatja a faluvezetést, és tisztában van azzal, hogy a liberális-szélsőbal bomlasztók hamis ígéretei nem helyettesítik azt a nyugalmat és létbiztonságot, amit a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke polgármesterként az elmúlt tizenkét évben nyújtani tudott.

Tiszaeszlár legsúlyosabb kérdésével Toroczkai László a képünkön látható nagy könyvből, az 1882-es tiszaeszlári per szó szerint lejegyezett, és mind a mai napig titkosított anyagából ismerkedett. Solymosi Eszter halálának körülményeit az ország nyilvánossága mindeddig nem ismerhette meg pontosan, mert a közkézen forgó összefoglalók, leírások, cikkek, cenzúrázott könyvek és tudósítások mind-mind célirányosan szerkesztetve kerülnek a nyilvánosság elé.

Magyarországon először a tiszaeszlári nagy per során alkalmaztak gyorsírókat, akik szó szerint jegyezték le a Nyíregyházi Törvényszék e célra átalakított nagy-tárgyalótermében elhangzottakat. Toroczkai László megdöbbenve olvasta a később politikai okokból felmentett elkövetők beismerő vallomásait, és ígéretet tett arra, hogy mindezt meg fogja ismerni azokkal a radikális magyarokkal, akik a nemzeti emlékezet alapján sejtették és valószínűsítették, ám a bizonyosság erejével soha nem tudhatták, hogy mi történt pontosan 1881. április elsején Tiszaeszláron.

Solymosi Eszter, a kis libapásztorlány, aki a zsinagóga előtt haladt el, tragikus halált halt. Ez az esemény örök időkre megváltoztatta Magyarország sorsát. A fővárosi, majd a nemzetközi zsidóság beavatkozása a magyar igazságszolgáltatásba, a bécsi Rothschild bankház fenyegetése a magyar államvezetés, majd Tisza Kálmán miniszterelnök helyzete egy esetleges elmarasztaló ítélet esetére az egy összegben követelt államadósság benyújtása után kivételes államüggyé tette Solymosi Eszter perét. A rendkívüli helyzet nyomán esetlegesen előálló államcsőd, és az abból eredő zavargások, az ekkor már tervezetten irányított marxista munkásmozgalom a Magyar Királyság közrendjének felforgatásával, és beláthatatlan további eseményekkel a legnagyobb zsarolási potenciált jelentette Magyarország kölcsönzői számára. A 138 évvel ezelőtti haláleset, majd a kivizsgálásával jár titkosított történet komoly tanulságot jelent a két nemzeti-radikális politikusnak, Nagy Tibor MIÉP elnöknek, és Toroczkai Lászlónak, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének. Utóbbi az európai uniós választásokon a kisgazdákkal kiegészülő pártszövetség közös listáját vezeti, és a végső reményét jelenti mindazoknak, akik tudják és becsülik Tiszaeszlár hagyatékát.

Magyar Igazság és Élet Pártja